Az aradi vértanúkra emlékeztünk

 Országszerte megemlékezéseket tartottak pénteken, felidézve az 1848-49-es szabadságharc Aradon méltatlanul kivégzett tizenhárom hősének sorsát. Szolnokon a tizenhárom kopjafa előtt mécsesek égtek, a Verseghy Ferenc Gimnázium ünnepi műsorában elhangzott dalok és versek pedig újra felidézték az egész nemzet számára oly tragikus eseményt.

Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba. A bécsi udvart az aradi fegyverletétel bőszítette fel, hiszen a magyar seregek az orosz csapatoknak adták meg magukat, akik később foglyaikat  bár ennek ellenkezőjét ígérték - átadták a császáriaknak.

A hadbírósági ítélet hamar megszületett, reggel fél hatkor megkezdődtek a kivégzések. Lázár Vilmost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt és Schweidel Józsefet golyó-, Poeltenberg Ernőt, Török Ignácot, Lahner Györgyöt, Knezic Károlyt, Nagysándor Józsefet, Leiningen- Westerburg Károlyt, Aulich Lajost, Damjanich Jánost és Vécsey Károlyt kötél általi halálra ítélték. Vécsey Károly büntetését azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie társai kivégzését, mert őt akasztották fel utolsónak. A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ezért Damjanich holttestéhez lépett és megcsókolta kezét.

Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók. A gyász, a halál, az önfeláldozás mellett, a nemzet valós hite szerint a megújulás, a feltámadás, az élet is jelen van a gyásznapon. A tizenhármak áldozata, önfeláldozása jelentősen erősítette, egybetartotta a nemzetet.

A diákok megemlékezése és Végh Miklós református lelkész beszéde után koszorúzással zárult e megemlékezés, ekkor a város, a megye és a kormányhivatal vezetői mellett a honvédség, a rendőrség, a pártok, intézmények, civil szervezetek képviselői és magánszemélyek helyezték el a megemlékezés virágait.