Ez a weboldal sütiket használ, hogy az oldal összes funkcióját elérje. További információt az adatkezeléssel kapcsolatban az Adatvédelmi tájékoztató oldalunkon talál. Amennyiben elfogadja a sütik használatát weboldalunknak, kérjük kattintson az Engedélyez gombra.

Szolnoki vár

A szolnoki vár

A szabálytalan négyszög alakú vár a Tisza és a Zagyva összefolyásánál épült. Két oldalról a folyók védték, a másik kettőn vizesárkot ástak, belévezetve a Zagyva vizét. A falak fűzfafonadékkal és agyaggal erősített földből, a négy bástya kőből készült. A falak magasságát 8-9, a bástyák szélességét 6 ölre tették. A várat körbástyákkal ábrázolják, valószínűleg azonban óolasz rendszerű bástyákkal épült. Az erőd a híradások szerint 4.000 katona befogadására volt alkalmas, fegyverzete 24 ágyúból, 3000 szakállas és spanyol puskából, 800 mázsa lőporból állt. Emellett több évre való élelmet tároltak itt, sőt I. Ferdinánd a Tisza vonalának biztosítására 50 sajkát is építtetett. A várost palánkkal övezték, és ez képezte az elővárat vagy huszárvárat.

Szolnok vára 1552. szeptember 4-én a török kezébe került, és az idegen hódító 133 évig hatalmában is tartotta azt.

Séta az egykori vár területén

A várárok

A Tisza és a Zagyva torkolatánál már a honfoglalás előtt is állt egy palánkerődítés, melyet honfoglaló elődeink is használtak. A palánkvár a tatárjárás idején pusztult el. A későbbi várat 1550-51-ben építtette I. Ferdinánd a török ellen. Ekkor egy jelentős erődítményt emeltek itt, melyet egyik oldalon a Tisza, másikon a Zagyva, harmadikon pedig a várárok határolt. A Zagyva mai medre volt a  várárok. Az eredeti meder feltöltődött, ma már csak a MÁV kórház kertjében lévő kis tó emlékeztet rá.

Török kút

A Gutenberg téren látható a Török kút, Papi Lajos szobrászművész tervei alapján 1977-ben készült. Érdekessége, hogy valószínűleg ezen a helyen volt a vár kútja is.

Vízi kapu

A várnak a Tisza felé egyetlen kapuja volt, melynek helyét ma csak egy lejárat, lépcső őrzi a Tisza felé. Az árvízvédelmi támfal felújítása előtt a lejárat hangulatos boltívvel volt ellátva, de a folyó jelenlegi szeszélyes vízállásai miatt, árvízvédelmi okból ezt megszüntették.

Egykori dzsámi

A várplébánia udvarán, valamint a fala melletti  területen, a vízi kapu közelében állt a hajdani Szulejmán szultán dzsámi, mely 1550 körül épülhetett. Több hadmérnöki felmérés feltünteti négyzet alapú, kupolával fedett épületet. Mérete 15,9 x 15,9 méter volt, ezzel a második legnagyobb magyarországi török imahely. A város török kori súlyát, a mohamedán helyőrség és lakosság nagy számát jelzi, hogy ilyen nagyméretű dzsámit építtetett a török állam, sőt a városban is állt egy török dzsámi és minaret. 

Vártemplom

A szolnoki vártemplomot és várispánságot 1015-1038 között alapította Szent István királyunk.  A középkorban főesperességi templom volt. 1696-97-ben itt működött Bárkányi János, aki II. Rákóczi Ferenc nevelője és kedves papja volt. Épületét és a vár maradványait 1821-22-ben lebontották, és beépítették a ma is álló, Homályossy Ferenc tervei alapján épült klasszicista templomba, mely 1824-ben készült el. Ez volt a város első cseréptetős épülete. A műemlék jellegű templom és környéke számos festmény ihletője volt.

Szent István-szobor

A vártemplom előtt áll államalapítónk, Szent István bronzszobra. Györfi Sándor munkája. A szobor lábánál márványlapokba vésve Szent István Imre herceghez intézett Intelmeiből olvashatunk idézeteket.

Nepomuki Szent János szobra

A Vártemplom mögött egy vallásnéprajzi jelentőségű szobor áll: a hajósok, az utak és a hidak patrónusának, Nepomuki Szent Jánosnak a szobra. Az 1804-ben emelt szobor eredetileg a Tisza-híd hídfőjénél 8 állt és két szárnyas angyal mellékalakja is volt. Ma a főalakon kívül csak a talapzaton Szent Flórián (a tűzoltók védőszentje) domborműve látható.

Millenniumi Emlékhely

A honfoglalás 1100. évfordulójára építtette a város a Vártemplom mögött található emlékhelyet. Érdekessége, hogy a Kárpát-medencét formálja meg. Középen található Somogyi Árpád Kalocsai királyfej című alkotása, amely egy 13. századi vörös márvány királyfej másolata. 

Szent István tér

A tér közepén áll az 1956-os forradalom emlékoszlopa, amelyet Szabó Imrefia Béla tervezett 1989 őszén Nagy Imre újratemetésének hírére, és egy csapatnyi lelkes szolnoki összefogásával készült el néhány hét alatt. Mellette kapott helyet az 56-os emlékkő, amelyet 2008-ban a Szolnokért Egyesület állíttatott. Az alkotás alapját egy kéttonnás andezit szikla alkotja,  amelyet az egykori hírhedt recski munkatábor közeléből hoztak ide.  Alkotója, Pataki Béla a bronz domborművet egy kép alapján készítette, amely a Járműjavító felvonuló munkásait ábrázolja 56 októberében.

Bástya utca

A Szent István térről a Zagyva irányában végigsétálhatunk a Bástya utcán, mely már csak nevében utal az egykori várra. Itt tárták fel 2010 nyarán egy építkezés alkalmával a hajdani palánkvár egy faldarabját.

Szolnoki Művésztelep

August von Pettenkofen az 1848-49-es szabadságharc idején járt Magyarországon az osztrák csapatok hadifestőjeként. A XIX. században a művészek élénken érdeklődtek a keleti kultúra iránt, és ehhez hasonlónak találta Pettenkofen például a szolnoki piac  színes kavalkádját. 1851-től 1881-ig harminc éven keresztül majdnem minden évben felkereste a várost, évről évre új témákat keresett. Alkotásai tehetségénél és alapos felkészültségénél fogva magasan kiemelkedtek kortársai közül, a magyar pusztát, „betyárvilágot” megjelenítő képeivel lett híressé. Hírnevének, hatásának, vonzóerejének következtében sok osztrák és magyar festő kereste fel Szolnokot. Az 1870-es évek közepén Pettenkofen sikere és hírneve számos magyar művészt is Szolnokra vonzott: Deák-Ébner Lajost, Aggházy Gyulát, Bihari Sándort, Böhm Pált, Mednyánszky Lászlót, Tölgyessy Artúrt. A század végére már a Szolnoki Művésztelep létesítésének gondolata a megvalósuláshoz közeledett.

Mivel a Szolnokon alkotó művészek többsége alkalmi szállásokon lakott, 1899-ben a kultuszminiszterhez írt levelükben azt kérték, hogy állandó letelepedésüket segítse. A város, a megye és a művészetpártolók anyagi segítségével jöhetett létre a Művésztelep.

Az 1902. június 29-én átadott két pavilon művészei: Bihari Sándor, Olgyay Ferenc, Fényes Adolf, Mihalik Dániel, Szlányi Lajos, Zombory Lajos, Hegedűs László, Pongrácz Károly.

A 12 műtermes épületet Gyalus Ferenc tervei alapján Pápay Antal építette. A II. világháborúban erősen megrongálódott. 1956-ra újíttatták fel az épületet.  Az alapítás 100. évfordulójára a régebbi szárnyat teljesen újjáépítették.

Damjanich-szobor

A Tisza és a Zagyva torkolatánál látható a Damjanich-szobor, Rudnai Béla carrarai márványból készült alkotása. A tábornok özvegyének adományából, az állam, a megyei városok s a lakosság felajánlásaiból készült. Ünnepélyes átadásán 1912-ben a Damjanich család több tagja is részt vett.

 

Tisztelt Olvasó! Szolnok hírei, programjai iOS és androidos mobiltelefonjáról is elérhetők. Töltse le az alkalmazásboltból a SzolnokApp mobil alkalmazást és olvassa mobiljáról a legfrissebb szolnoki információkat!

SzolnokApp link: http://info.szolnok.hu/app