Ez a weboldal sütiket használ, hogy az oldal összes funkcióját elérje. További információt az adatkezeléssel kapcsolatban az Adatvédelmi tájékoztató oldalunkon talál. Amennyiben elfogadja a sütik használatát weboldalunknak, kérjük kattintson az Engedélyez gombra.

Trianon máig égő seb a nemzet lelkén

  • Trianon máig égő seb a nemzet lelkén
  • Trianon máig égő seb a nemzet lelkén
  • Trianon máig égő seb a nemzet lelkén
  • Trianon máig égő seb a nemzet lelkén
  • Trianon máig égő seb a nemzet lelkén
  • Trianon máig égő seb a nemzet lelkén
  • Trianon máig égő seb a nemzet lelkén
  • Trianon máig égő seb a nemzet lelkén
  • Trianon máig égő seb a nemzet lelkén
  • Trianon máig égő seb a nemzet lelkén
  • Trianon máig égő seb a nemzet lelkén
  • Trianon máig égő seb a nemzet lelkén
  • Trianon máig égő seb a nemzet lelkén
  • Trianon máig égő seb a nemzet lelkén
  • Trianon máig égő seb a nemzet lelkén
  • Trianon máig égő seb a nemzet lelkén
  • Trianon máig égő seb a nemzet lelkén
  • Trianon máig égő seb a nemzet lelkén
  • 2017-06-02

    A trianoni békediktátum örök sebet hagyott a magyar nemzet lelkén – a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett városi megemlékezésen a 97 évvel ezelőtti eseményeket, a békediktátumhoz vezető utat, s a következményeket idéztük fel. De alkalom volt ez arra is, hogy tanúságot tegyünk a nemzeti egység mellett.

    Az I. világháborút követően1920. június 4-én a Versailles melletti Nagy-Trianon palotában kikényszerített békediktátum értelmében a vesztes központi hatalmak oldalán harcoló Magyar Királyság ezeréves területének mintegy kétharmadát elcsatolták. A háborúba lépést az utolsó pillanatokig ellenző magyar vezetés és a magyar nép példátlan veszteséget szenvedett el.  Az akkori népszámlálási adatok alapján a Trianon előtti Magyarország több mint 18 milliós lakossága 7,6 millió főre esett vissza, és az elcsatolt területekkel együtt mintegy 3,5 millió magyar ajkú került határainkon kívülre.

    A Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Szakképző Iskola diákjainak műsorát követően Szalay Ferenc polgármester szólt az összegyűltekhez:

    Az emberek nagy része elszakad Istentől. Elsősorban Istennel való viszonyunkat kell rendezni, s ez magával hozza a nemzetek, az emberek közötti kapcsolat gyógyulását is – mondta Győri Péter Benjámin egyházi megemlékezésében

    - Milyen is jelent nekünk Trianon tragédiája? Egy fájdalmas, örök sebet, ám egy olyan sebet is egyben, melynek gyógyulásáért mi magunk tehetünk a legtöbbet. De miközben a gyógyulásért teszünk, nem okozhatunk fájdalmat másoknak! - mondta megemlékező beszédben a polgármester. - Egy olyan szigetét alkotjuk Európának, mely büszke múltjára, ellen tud állni a káros kulturális uniformizálásnak is, s nem utolsó sorban már az utolsó igazán békés szigete a földrésznek. Mi pontosan tudjuk, mit jelent, amikor egy népnek el akarják venni a kultúráját, porrá akarják zúzni nemzeti identitását. Mi pontosan tudjuk, hogy enélkül egy nép könnyen eltűnhet, elveszhet a világban. Nekünk, magyaroknak ebben kell utat mutatnunk Európának.

    Az rendezvény koszorúzással zárult, a megemlékezésen közreműködött a Légierő Szolnok Zenekar, a Tiszaparti Római Katolikus Gimnázium és Általános Iskola diákjai és a Szent László Hadosztály Honvéd Hagyományőrző Egyesület.

    Szalay Ferenc beszéde:

    „Titokzatos messzeségben istent keres magyar hangja,
    Régi honát, testvéreit - mást se tehet - siratgatja.
    Piros kedve pillangó volt, sárba fulladt ott Erdélyben,
    Zöld reménye foszlányai meghaltak a Felvidéken.”

     

    Tisztelt Hölgyeim, Uraim!

    Közel száz esztendeje, egészen pontosan 97 évvel ezelőtt elvesztette a békébe, Európa bölcsességébe vetett hitét a magyarság. A pillanatnyi nagyhatalmi érdekek mély gyászba taszítottak egy nemzetet igazságtalan, könyörtelen diktátumukkal. József Attila imént idézett gondolatai azt a keserűséget érzékeltetik, ami valamennyi magyar embert áthatott, s mely a mai napig egy élő, sajgó seb a lelkünkben.

    Évtizedekig a kommunista rendszer hallgatásba burkolta népünket, de a fájdalmat, melyet a döntéssel okoztak az első világháború győztes hatalmai, nem tudták kitörölni a szívekből.

    Mire újra beszélhettünk az igazságtalan, könnyfakasztó valóságról, addigra nagyot változott a világ. Európa az egyesülés felé haladt, s mára mi is, valamint a környező, egykori Magyar Királyságból létrejött országok is többségében az Európai Unió tagállamai. Nincsenek már a szó klasszikus értelmében vett határok, már nem akadály a távolra szakadt rokonok meglátogatása. De valami, egy apróságnak tűnő gesztus sokáig hiányzott ahhoz, hogy a Kárpát-medencei magyarság egy nemzet legyen ismét. Hiányzott, egészen 2010-ig, amikor az akkor fölálló új parlament elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt.

    De milyen gyötrelmes út is vezetett idáig! Aligha kell emlékeztetnem Önöket 2004. december 4-ére, a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra, ami eredménytelen volt. Amikor a szocialista kormány az akaratukon kívül határon túlra kényszerített magyarok ellen hangolta az országot. Megalázták ezzel a nemzetet, minden magyart, de legfőképpen az anyaország felé mindig töretlen bizalommal tekintő erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai magyarokat.

    Kedves Emlékezők!

    A trianoni kastélyban egy olyan megállapodás született, melyről sok politikus már akkor pontosan tudta, hogy igazságtalan, kegyetlen milliók számára, az amerikai külügyminiszter, Robert Lansing szerint például rablási vágy eredménye.

    De mit tehetünk ma, szűk évszázaddal később, amikor már sokszor erőszakosan, tudatos betelepítéssel átalakultak az elcsatolt területek etnikai viszonyai?

    A válasz ennek az évfordulónak az állami elnevezésében rejlik: ez a nemzeti összetartozás napja. Az a nap, amikor a fájdalmunknak kell emlékeztetni szent kötelességünkre: az országhatárokon kívülre szakadt magyar testvéreink védelmére, a kapcsolataink szorosabbra fűzésére.

    Mert ők mindig a magyarsághoz tartoznak, s nekünk egyként, egységes népként kell bizonyítanunk, hogy semmi sem állhat közénk.

    Az ember azt gondolná, hogy a 2004-es arcpirító nemzetellenes politikai kampány után a hazai politikai életben már nem lehet kérdés a kettős állampolgárság elfogadottsága. Ám sajnos nap, mint nap szembesülnünk kell, hogy a hatalomvágy bizony képes kiölni a magyarságtudatot is akár. A közelmúltban például a Jobbik szolnoki elnökének sikerült vérig sérteni az erdélyi magyarokat, mikor egy vitában képes volt azt mondani, hogy hiba volt megadni a kettős állampolgárságot számukra.

    Szégyen, hogy egy önmagát nemzetinek nevező politikus képes ilyet kimondani, de szégyen az is, hogy egyáltalán éket verhetett közénk 2004-ben egy hazug politikai eszme.

    Aki látta csak egyszer is azokat a könnyes tekinteteket Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban, vagy éppen a Felvidéken, amikor az állampolgársági esküt letéve átvehették magyar okmányaikat a határon túli magyarok, az pontosan érti, miért is tartozunk mi össze. Ezt a népet évszázadok, évezredek viharai kovácsolták egybe, s egyetlen nagyhatalmi diktátum, semmilyen emberi erő nem szakíthatja szét.

    Kedves Fiatalok!

    Nem lehet, hogy magyar diák ne tudja kívülről a legszomorúbb számokat: A békeszerződés eredményeképp a 325 411 km² összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, lakosságának több mint a felét.

    Elvesztettük a megművelt földek 61,4 százalékát, az erdők 88 százalékát, a vasutak 62 százalékát, a burkolt úthálózat 65 százalékát, a vasérctermelés 83 százalékát, az ipari üzemek 56 százalékát. Az országhatáron kívülre került valamennyi só- arany- és ezüstbányánk.

    Románia 102 ezer négyzetkilométert és kétmillió magyart kapott, Csehszlovákia 63 ezer négyzetkilométert és 800 ezer magyart, Jugoszlávia 21 ezer négyzetkilométert, Horvátországot és 600 ezer magyart kapott.

    Az egykori büszke államból egy gazdaságának jelentős résztől megfosztott ország maradt, melyet szinte minden szempontból újjá kellett építeni. Ebben a nehéz folyamatban volt kulcsszerepe Horthy Miklósnak, aki képes volt eggyé kovácsolni a nemzetet, s rövid időn belül hazánk Európa egyik legstabilabb államává vált. A Horthy-család méltatlan meghurcolása mai napig érthetetlen.

    Kedves Barátaim!

    Milyen is jelent nekünk Trianon tragédiája? Egy fájdalmas, örök sebet, ám egy olyan sebet is egyben, melynek gyógyulásáért mi magunk tehetünk a legtöbbet. De miközben a gyógyulásért teszünk, nem okozhatunk fájdalmat másoknak! Ha valaki, hát mi magyarok pontosan tudjuk, milyen is egy nemzet valódi kínja.

    Európa nagyhatalmai, bár a vezetőik bölcsessége minden nap megkérdőjeleződik, a mai napig láthatják, mit is okozott az első világháborút lezáró békerendszer. Nemzetiségi konfliktusokat, háborúkat szenvedést. Az igazságra vágyó magyarságot belelökték a második világháborúba, mert mi az újabb világégéstől vártuk: visszaadják nekünk azt, amit elvettek. 

    Furcsa ezt mondani, de a Kárpát-medencében élő népeket talán éppen ez a döntés hozta igazán közel egymáshoz.

    S még ha sokáig csak a bosszúvágy mozgatta többségüket, ma pontosan látják a szlovákok, a csehek, a románok, a szerbek, a horvátok, a magyarok, a németek, hogy tőlünk színes és értékes ez a világ.

    Együtt egy olyan szigetét alkotjuk Európának, mely büszke múltjára, ellen tud állni a káros kulturális uniformizálásnak is, s nem utolsó sorban már az utolsó igazán békés szigete a földrésznek. Mi pontosan tudjuk, mit jelent, amikor egy népnek el akarják venni a kultúráját, porrá akarják zúzni nemzeti identitását. Mi pontosan tudjuk, hogy enélkül egy nép könnyen eltűnhet, elveszhet a világban. Nekünk, magyaroknak ebben kell utat mutatnunk Európának. Tegyük hozzá, a mi földrészünknek most pontosan erre van a legnagyobb szüksége!

    Végezetül kérem Önöket, szívleljék meg Wass Albert gondolatait, mert békét nemzetünkben meggyőződésem szerint csak ez a szemlélet hozhat!

    „Trianonárnyékában élve feledjünk el minden személyi sérelmet, pártoskodást és nyújtsunk testvérkezet mindenkinek, aki szívében és szándékában magyar még, még akkor is, ha nézeteink sok mindenben nem egyeznek.”

    VISSZA

    Tisztelt Olvasó! Szolnok hírei, programjai iOS és androidos mobiltelefonjáról is elérhetők. Töltse le az alkalmazásboltból a SzolnokApp mobil alkalmazást és olvassa mobiljáról a legfrissebb szolnoki információkat!

    SzolnokApp link: http://info.szolnok.hu/app

    További hírek

    Változik a Véső úti strandfürdő nyitva tartása

    2024-03-28

    A Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft., mint a Véső úti strandfürdő üzemeltetője tájékoztatja Kedves Vendégeit, hogy a strandfürdő ideiglenes jelleggel - a nyári üzemeltetésre történő átállás miatt 2024. április 8-tól kezdődően nem üzemel.

    FELHÍVÁS villamos hálózatok környezetének tisztán tartására

    2024-03-27

    FELHÍVÁS villamos hálózatok környezetének tisztán tartására

    A szabadságharc hősei előtt tisztelgett Szolnok

    2024-03-15

    A százhetvenhat évvel ezelőtti 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeztünk országszerte, így Szolnokon is. A Kossuth téren látványos és színes programmal várták az ünneplőket.

    Ezüst Pelikán-díjjal ismerték el Udovecz György munkásságát

    2024-03-04

    A szolnoki csata talán a leglátványosabb szabadtéri rendezvénye Szolnoknak, évről-évre sokezer érdeklődőt vonz. Ehhez azonban sok-sok ember elkötelezett munkájára is szükség van, hiszen nem kis feladat a megszervezése.

    Elfogadta a közgyűlés a város idei költségvetését

    2024-03-01

    Elfogadták a város 2024-es költségvetését a februári közgyűlésen. A képviselők döntöttek többek arról is, hogy a lakossági visszajelzések alapján április elsejétől finomhangolják a novemberben bevezetett buszmenetrendet.